Almás pite

Az elmúlt hétvégén nem vasárnap sütöttem, hanem már szombaton délután. Olyan rossz idő volt, hogy nem volt kedvünk kimozdulni. Adva volt tehát egy szombat délután, és egy nagy tál alma, ami arra várt egész héten, hogy az uzsonna mellé valaki elfogyassza. Nem nagyon fogyott és a meleg lakásban sokáig nem áll el. Így nekiálltam feldolgozni. Almás pite formában hátha kapósabb. Nem tévedtem vele túl nagyot, már szombat estére csak a fele maradt meg. Ezt viszont eltettem vasárnapra.

Én egyébként nem favorizálom az omlós tésztát, de rajtam kívül mindenki szereti. Hát miért ne kedveznék a családomnak? 

Ezt a receptet viszont nagyon szeretem. Könnyű elkészíteni, és a tészta is nagyon könnyű, és omlós, vékonyra lehet nyújtani. A töltelék sokféle lehet: alma, dió, meggy, túró. Nálunk most almával készült. Úgy szeretjük, ha jó sok töltelék van a két réteg között.

A tészta receptjét egy hipermarket akciós újságában találtam évekkel ezelőtt. Természetesen kipróbáltam. Az újságban leírt recepttel sütött első süti nem lett olyan jó, mint amit vártam tőle. Nekem kicsit száraz, és kemény volt a tészta. Következő alkalommal változtattam a recepten, és azóta így sütöm vele a sütiket.

Almás pite recept:

A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 20 dkg margarin, vagy zsír
• 10 dkg porcukor
• 2 tojás sárgája
• 1 csomag sütőpor
• 3 csomag vaníliás cukor
• fél citrom reszelt héja 
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 1,5 kg alma
• 1 teáskanál fahéj
• 6-8 dkg cukor (ízlés szerint, és az alma savanyúságától függően)
• pici zsemlemorzsa (a töltelék alá a tésztára)

A megkenéshez:

• 1 tojás

A tésztához a por állagú hozzávalókat egy tálba rakom, hozzáadom a hideg margarint kisebb darabokra vágva, majd belereszelem a fél citrom héját.  A tojássárgáját teszem bele a legvégén. Gyorsan összedolgozom. Eleinte nehezen akar egynemű lenni, de a végén szépen összeáll. Fél órára beteszem a hűtőbe pihenni. 

Addig amíg a tészta pihen megpucolom az almákat, lereszelem, majd kinyomkodom a levét. Megszóróm a fahéjjal és a cukorral. A tepsit kivajazom, és kilisztezem.  Ez idő alatt a tészta pihent, és hűlt. Most már nyújtható.

Kettéosztom  a tésztát és a tepsi méretére nyújtom (20 x 30-as). Az első lapot kicsit nagyobbra nyújtom.(kb: 1,5 cm-rel) hogy egy kis pereme is legyen a tésztának a tepsi oldalánál, így majd sütés közben az alma leve nem folyik ki. A kínyújtott lapot a tepsibe teszem és vékonyan meghintem zsemlemorzsával. Ráteszem az előkészített almát, és villával eligazítom a tésztán. Kinyújtom a másik lapot is, és a tepsibe teszem. A tetejét megkenem a felvert tojással. Villával megszurkálom néhány helyen. Lehet díszíteni is a tetejét  villával hullámokat rajzolva a tésztára. Majd 180 fokon 30-35 perc alatt megsütöm.

Az utolsó darabról készítettem egy képet:

Almás pite

Pingvin szelet

Eltelt egy hét, ismét vasárnap volt. Bár a héten volt egy extra alkalom a Valentin nap, ami ismét okot adott a sütésre, de akkor én csak segédkeztem a lányom mellett. Erről már korábban írtam.

Most vasárnap Pingvin szeletet sütöttem, sütöttünk. Nem egyedül csináltam, hanem a lányommal. 

Nem tudom, hogy mások hogy vannak vele, de én szeretem, ha a sütemény is elkészül az ebéddel egy időben. Ebéd után más semmi kedvem újra a konyhában eltölteni még egy órát - esetleg többet. Így próbálom úgy alakítani a délelőttöt, hogy a süteménysütés is beleférjen. Ilyenkor nagy segítség egy kamaszlány a konyhában! Ő már ügyesen felveri a habot, kiméri a hozzávalókat, kivajazza a tepsit... szóval lassan már önállóan is el tudná készíteni a süteményt is. Amire nekem kell figyelnem, azok az egyes fázisok. Az, hogy ne egyszerre keverje össze a tojásfehérjét a cukorral, mert abból ebben az életben nem lesz hab.

És ha már ez sikerült, akkor a többi hozzávalót is óvatosan keverje hozzá. Ne törje össze a habot, mert akkor meg a sütemény lesz szalonnás sülés közben. Nem is olyan egyszerű ez. Figyelni sem. Tény és való azért így is nagyon jó, hogy segít. 

Régóta kacérkodtam már a Pingvin szelet elkészítésével. Annyira mutatós sütemény, és nem is tűnt olyan nagyon bonyolultnak a recept sem. Minden hozzávaló volt  itthon. Úgy döntöttünk a lányommal, hogy megpróbálkozunk vele. 

Én régebben mindig tartottam a tejszínhabos zselatinos süteményektől. Eleinte volt egy pár sikertelen próbálkozásom. Valahogy sehogyan sem akart összeállni a kész sütemény. Ha a zselatinos rész sikerült, akkor biztos, hogy a tejszínhabot nem sikerült felvernem, vagy fordítva. Sikerült a hab, de nem lett jó a zselatin. Persze nem adtam fel. Lassan megtanultam, és most már nem okoz gondot elkészíteni. 

Most, mivel volt segítségem, én tölthettem a csirkecombokat nyugodtan. Az asztal másik felén pedig készült a sütemény. Rá-rá pillantottam a fázisokra. Mivel az internetről vettük a receptet, arra is figyelnem kellett, hogy az ismert közösségi oldalon való "szörfözés" közben a sütemény is haladjon. Tudom, hogy az is fontos, de valahogy azt is meg kell a mai fiatalságnak tanulni, hogy ebédfőzés közben - vagy helyett - nem lehet a barátokkal órákat "csevegni". Lehet....de akkor valamelyik nem halad. Történetesen most a sütemény. Tehát a közösségi oldal bezáródott, és kinyílt a sütisütő oldal a recepttel. 

Lépésről lépésre haladva, lassan de biztosan "totyogott" a Pingvin szelet. Azt megállapítottam, hogy ebből már nem lesz délben ebéd és süti, de sebaj. A következő héten majd még korábban kellek!

Szóval a fázisokra figyeltem. A tojás sárgája a cukor felével szépen elkeverve. Ezt kipipálhatjuk. A fehérje a felverve és a cukor másik felével elkeverve ezt is kipipálhatjuk. A liszt a sütőporral összeszitálva, kakaópor belekeverve, ezt is kipipálhatjuk. Most jön az óvatosan összekeverés. Na itt nem figyeltem eléggé, mert a csirkecombok elvonták a figyelmemet. Mire odanéztem már késő volt. A hab és a liszt a többi hozzávalóval össze volt keverve. Csak talán az óvatosság hiányzott a műveletek közül. Jócskán összeesett szegény. Gyors tepsi kikenés, lisztezés, és irány a sütő. Remélve, hogy a sütőpor teszi a dolgát, és nem lesz szalonnás az egész. Szerencsénk volt. Nem lett szép magas, kicsit púpos is lett, de legalább nem lett szalonnás. Megvártuk még kihűl, és csak  utána készítettük el a krémet.

A tejszínhabot a lányom verte fel. Én a zselatinos tejet készítettem el, és a csokimázat. Összekevertem a habot a zselatinos tejjel. Jó lett. A csokimáz is. Jöhetett a töltés.

A piskótalapot kettévágtam. A púpot eltávolítottam róla, és így már semmiben sem különbözött egy igazán szépre sikerült piskótától. 

Sikerült szépen betölteni. Utána betettem a hűtőbe. Még bőven maradt ideje lehűlni az ebédig. Már csak az volt hátra, hogy ebéd után szépen kockákra vágva tálaljuk!

Pingvin szelet recept:

A piskótához:

• 6 tojás
• 16 dkg cukor
• 16 dkg liszt
• 3 evőkanál víz
• 3 dkg kakaópor
• 1 csomag sütőpor

A krémhez:

•  1 dkg zselatin
• 3 dl tej
• 5 dl tejszín
• 1 vaníliás cukor

A mázhoz:

• 30 dkg étcsokoládé
• 1 dl tej
• 10 dkg margarin

A tojásokat szétválasztom. A fehérjét kemény habbá verem, majd a cukor felét hozzáadva még egy kicsit verem. A sárgáját a vízzel és a cukor másik felével elkeverem. 

A fehérjehabhoz hozzáadom felváltva a sárgája masszát, és a liszttel elkevert sütőport és kakaót. Vigyázva összekeverem. Beleöntöm egy margarinnal kikent, kilisztezett tepsibe és előmelegített sütőben 190-200 °C-on 15-20 percig sütöm. A megsült piskótát kihűtöm és kettévágom.

A zselatint a vaníliás cukorral 1 dl tejben az előírás szerint elkészítem, és amíg hűl felverem a tejszínt. A még langyos zselatint a maradék tejhez öntöm. Jól elkeverem és óvatosan a felvert tejszínhez adom, és  elkeverem benne.

A mázhoz a tejet, a margarint és csokoládét lassan vízgőz fölött felmelegítem, ameddig nem kezd sűrűsödni, majd leveszem a tűzről.

A piskóta alsó részét a tepsibe rakom, rákenem a krém felét és ráöntöm a csokoládémáz harmadát. Egy kanál segítségével a csokoládét elterítem a krémen. Rákenem a krém másik felét, majd betakarom a piskóta felső részével. A tetejére öntöm a csokoládémáz maradékát. Elsimítom. Hűtőbe rakom, és amikor lehűlt szeletelem.

Lekváros bukta - szombaton ebédre

Már-már hagyományosnak mondható rohanós hétvége volt nálunk ismét. Ilyenkor mindig nagyüzem van a konyhában is. Szombaton szeretek egy tartalmasabb leves mellé valamilyen sütit sütni. Általában kelt tésztát. (talán ezt még gyerekkori emlékként hoztam magammal) Most sem volt ez másként. Lekváros bukta készült, háromféle ízben. Volt epres, málnás, és barackos. Ki milyet szeret. Próbálkoztam szilvással is, de az a lekvár annyira híg, hogy inkább letettem róla. A tészta egészen könnyű lett, de legközelebb másként fogom készíteni. Kicsit nagyobbakra, és több lekvárral. Úgy jobban szeretjük. A másik, amin változtatok, hogy egy kicsit kevesebb margarinnal locsolom meg. Nekem most ez egy kicsit zsírosnak tűnt. De így is elfogyott. Délutánra még maradt 3 db, na nem sokáig! Estére az is gazdára talált.

Lekváros bukta recept:

A tésztához:

• 3,5 dl tej  
• 2,5 dkg élesztő
• 5 evőkanál cukor
• 25 dkg sima liszt
• 25 dkg rétesliszt
• 1 mokkáskanál só 
•  1 tojás 
•  10 dkg margarin 

A töltelékhez:

• Eper, málna, barack lekvár

A bukták megkenéséhez:

• 12 dkg margarin (lehet kevesebb is)

A tejet meglangyosítom, hozzáadom a cukrot, és az élesztőt belemorzsolom. A kétféle lisztet tálba szitálom, hozzáadom a sót, majd a tejben felfuttatott élesztőt, és a tojást, és megdagasztom - hagyományosan, kézzel. Közben hozzáadom az olvasztott margarint is. 

Kezdetben ragacsos, de hamar elválik az edény oldalától. 

A tetejét meghintem liszttel, és langyos helyen kelesztem. 15 perc után ismét megdagasztom, majd ismét kelesztem. Ezt még egyszer megismétlem 15 perc után. Utána már hagyom megkelni (30 percig) 

Deszkára borítom és  1 cm vastagra nyújtom. Téglalapokat vágok belőle, lekvárt rakok a szélére feltekerem a végeket kicsit benyomkodom, hogy a lekvár ne folyjon ki belőle.

Tepsibe rakom és közben az oldalukat és a tetejüket olvasztott margarinnal bőven megöntözöm, hogy mindenütt érje, és hogy sütés után könnyel elváljanak egymástól. Én 5 db tettem egy sorba, és soronként különböző lekvárral töltöttem a buktákat.

Amikor megtelt a tepsi még 15 percig letakarva kelesztettem a buktákat. Szépen kitöltötték a tepsit. Utána sütöttem meg. (20-25 perc)

Málnadzsemmel töltött mézes süti - Valentin napra

A saját készítésű ajándéknál nincs jobb.Ha ráadásul még ehető is, akkor meg pláne. Az sem baj, ha nem sikerül olyan szépre mint a cukrászdai. Szerencsére ezt a gyerekeim is kezdik értékelni. A lányomon is látom, hogy szívesen készít sütiket. Most ő sütött és én voltam a segéd a konyhában, vagy néha fordítva, de nem ez a lényeg. Én azt vallom, hogy kell a dolgok saját "megtapasztalása". A jó is és a rossz is. Csak akkor fog fejlődni, ha ő maga szerez tapasztalatokat. Szerintem sokkal többet tanul belőle, mint a "példabeszédekből".

A konyhában is sokat kell még gyakorolnia, de úgy látom menni fog. 

Valentin napra készített süteményt a barátjának. Ő keresett hozzá receptet is. Mézes süteményt választott. A tésztát már előző este elkészítette. Mivel a mézes tésztának pihennie kell, így egy egész napig a hűtőben várta a sütést.

A kinyújtással akadtak problémái, mivel a tészta a meleg konyhában eléggé meglágyult és ragadt a nyújtófára és a deszkára is. A szilikon lapon már egy kicsit jobb volt a helyzet, de a végén már onnan is nehezen jött fel. Némelyik szívecske egy kicsit eldeformálódott, de a végeredmény elég tűrhető lett. Eltekintve attól hogy az első adag kicsit barnább lett, mint kellett volna. Nem égett meg - köszönhető a segédnek, aki akkor épp én voltam - csak keményebb lett. Jó volt kóstolónak, és lekvár nélkül is elfogyott pillanatok alatt.

A másik három adag viszont szép lett. Lehet hogy jobb lett volna egy nappal korábban elkészíteni, hogy egy kicsit puhább legyen, mert mint általában a mézes sütik ez sem azonnal puha. Talán lehetett volna még egy kis csokit csorgatni rá, vagy belemártani, de a lányomnak így tetszettek natúran, és most ő volt a "cukrász".

Málnadzsemmel töltött mézes süti recept:

A tésztához: 

• 20 dkg méz
• 15 dkg porcukor
• 10 dkg margarin
• 1 db tojás 
• 1 csapott mokkáskanál mézeskalács fűszer
• 50 dkg liszt 
• 1 csomag sütőpor
• egy csipet szódabikarbóna 

A töltéshez:

• málnalekvár vagy dzsem

A mézet és a margarint gőz felett, vagy mikrohullámú sütőben langyosra melegítem. A többi hozzávalót egy tálban előkészítem, majd a mézzel összegyúrom. A tésztát folpack-ba csomagolva minimum 3-4 órán át pihentetem a hűtőben, de lehet egy egész éjszakára is, vagy egy egész nappal korábban is elkészíteni.

Lisztezett gyúrótáblán 3-4 mm vastagra nyújtom és kis szíveket szaggatok belőle. Tepsibe téve előmelegített sütőben 200 °C-on 8-10 percig sütöm. Vigyázva, mert gyorsan sül, és könnyen megéghet.

Miután kihűltek, a szíveket összeragasztom a lekvárral.

Citromos túrótorta sütés nélkül

Szeretem azokat a süteményeket, amelyekben túró van. Teljesen mindegy, hogy édes vagy sós. Nem volt ez mindig így. Gyerekként nem tudtam, hogy túróból a pogácsán kívül lehet más sütemény is sósan készíteni. Imádom a túrós lepényt. Az anyukám mindig édesen készítette, vékony kelt tésztával, sok túróval,  citromhéjjal, mazsolával. Anyu sokszor sütött ilyet, általában szombaton ebédre.

Még általános iskolás koromban történt, hogy voltam az egyik osztálytársamnál a nyári szünetben. A nagymamája sütött túrós lepényt. Megkínáltak vele. Örömmel elfogadtam. Az első falatnál éreztem, hogy ez nem olyan, mint amire én számítottam...valahogy lenyeltem, de nagyon nehezen. Nem az volt a baj vele, hogy nem lett volna jól elkészítve. Kinézetre tökéletes volt és persze finom is, csak én csalódtam, hisz nem számítottam rá, hogy sós. Kapor volt benne, amit már akkor is szerettem, de valahogy meglepetésként ért az új íz. Elmeséltem otthon anyunak, hogy mivel kínáltak meg. Jót mosolygott rajtam. Mondta, hogy legközelebb ő is sósan süti, mert ő is szereti úgy is. Én ennek nem örültem annyira...persze elfogyott az is, de azért még mindig jobban szeretem az édes túrós lepényt. 

Nálunk viszont most egy másik túrós süti a favorit. A citromos túrótorta.

Nem csak azért szeretem mert isteni finom, hanem azért is mert nagyon könnyen és gyorsan el lehet készíteni. A férjem szerint ez annyira finom, hogy akár cukrászdában is lehetne árulni. Minden nap tudna belőle enni. Nem csak ő, hanem a gyerekek is, és persze én is szeretem. Egy baj van csak vele, villám gyorsan elfogy. Olyan gyorsan, hogy lefotózni már nem volt időm. 

Citromos túrótorta - sütés nélkül recept:

A tésztához:

•  20 dkg babapiskóta
• 15 dkg vaj, vagy margarin

A kémhez:

•  25 dkg túró
• 15 dkg cukor
• 1 vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja
• 1/2 citrom kifacsart leve
• 0,5 l tejszín
• 1 színtelen tortazselé v 1 csomag zselatin (10 g)
• 2 dl víz (lehet víz és citromlé is ízlés szerint, de  ne legyen több összesen,  mint 2 dl)

 A tetejére

• citromkarikák
• 1 színtelen tortazselé
•  2,5 dl víz (szintén lehet fele víz, fele citromlé)

A babapiskótát összetöröm. Én turmixgéppel szoktam felaprítani. Előtte eltöröm a piskótát 2-3 darabra, és így teszem a gépbe. Így könnyebben "elkapja" a kés. Néhányszor még így is meg kell rázni, hogy mindet felaprítsa. Kicsit hangos, de pillanatok alatt készen van. 

Közben a vajat a mikróban felolvasztom, majd a felaprított babapiskótához öntöm és összekeverem. 

Egy 26 cm-es kapcsos tortaformát kibélelek sütőpapírral. (Én csak odacsíptetem a papírt az alsó lappal együtt  a karimához, és utána kívül pár centi papírt ráhagyva körbevágom. Az oldalát nem szoktam kibélelni, szerintem felesleges.)

A vajas babapiskóta morzsát egy kanál segítségével a formába rakom és jól lenyomkodom. Kb: 5-6 mm vastag lesz. Beteszem a hűtőbe, amíg a krém elkészül, a vaj újra megdermed a tésztában.

A krémhez a túrót összetöröm villával. Beleteszem a cukrot a vaníliás cukrot. Belereszelem a citromhéjat és hozzáadom a fél citrom levét. Robotgéppel jól kikavarom. Ezután felverem a tejszínt jó keményre.

Elkészítem a tortazselét 2 dl folyadékban. (ez lehet 2 dl víz, de lehet 1 dl víz és 1 dl citromlé is, ha valaki szereti ha intenzívebben citromos az íze a krémnek).

Amikor a zselé langyosra hűlt, hozzáöntöm a túrós masszához, még egyszer átkeverem a robotgéppel, majd utána óvatosan hozzákeverem a tejszínhabot.  

A krémet óvatosan a tésztára simítom, és jöhet a díszítés.

Elkészítem a másik adag tortazselét, ezt már 2,5 dl folyadékkal. (ez is lehet fele víz, fele citromlé) 1 citromot felszeletelek, a szeleteket félbevágom és a torta tetejére rakom. Én a tortaforma szélénél szoktam a fél citromokkal körberakni a torta tetejét. Ehhez nem túl nagy citromot választok, mert így a fél szelet citrom adja majd a tortaszelet szélességét. A krém nagyon könnyű a citromot viszont nehéz rajta később elvágni.

A krém üresen maradt részét még megszórom reszelt citromhéjjal. Óvatosan ráöntöm a langyosra hűlt tortazselét.

Pár órára hűtőbe teszem. Tálalás előtt még a tortaformában körbevágom a szélét, majd a forma eltávolítása után szeletekre vágom.

Citromos túrótorta sütés nélkül - a tortaformában, a színtelen zselé nélkül. (A fotó utólag pótolva.)

Duplacsokis torta- szülinapra

Folytatás...

 Eljött a másnap, a vasárnap. Persze első a család! Így első a vasárnapi menü elkészítése. Közben azért sikerült annyi időt kiszorítanom, hogy a fondant leveleket is el tudjam készíteni. Összesen talán ha 15 percem maradt erre. Sajnos nem is sikerült úgy ahogy szerettem volna....

Még az ebéd főzése közben be kellett tölteni a tortát is, ami már az előző napon elkészült a krémmel együtt. Szerencse ezek jók lettek. Akkora baj már nem lehet.
A torta duplacsokis torta. (Már régebben is sütöttem szülinapokra, csak sima tortabevonóval díszítve.)

A torta 3 lapra vágása mindig lutri, mert akkor derül ki, hogy hogy sikerült, amikor már elvágtam. Most egész jó lett. Betöltöttem a krémet a lapok közé. Mindet. Ekkor jutott eszembe, hogy nem hagytam belőle semmit, arra az esetre, ha mégsem boldogulnék a fondant-tal. Késő bánat, már mind benne volt a tortában.  A torta külsejét vékonyan bevontam barack dzsemmel, amit előtte felmelegítettem a mikróban. Kezdett már alakulni a dolog. Itt viszont félre kellett tennem mindent, mert erősen ebéd idő volt már. Mire végeztünk az ebéddel már csak 1 órám maradt az indulásig. Csak abban bíztam, hogy lesz még időm feldíszíteni a tortát is.

A fondant sikerült szépen kinyújtani és ráemelni a tortára. Jöhettek a virágok és a levelek. Próbálkozásra nem volt idő, minden ott maradt ahova először került. (Gondolom nem is sokszor lehetne átrakosgatni másik helyre a virágokat, mert a kísérletezés nyomai meglátszódnának.) 

A kész tortát egy nagy dobozba raktam. A gyertyákat csak mellé tettem, majd ha megérkezünk akkor a helyére kerülnek. Még maradt pár percem, hogy én is elkészüljek, és indultunk.

Megérkeztünk. A torta kibírta a 30 km-es utazást.
Igazi meglepetés volt. Öröm volt látni, hogy az ünnepelt örült neki, aki történetesen a férjem édesanyja, vagyis anyósom. De a legjobb érzés az volt, hogy személyesen neki készült, és én készítettem.

Duplacsokis torta recept:

A piskótához:

• 6 db tojás
• 30 dkg porcukor
• 6 evőkanál forró víz
• 20 dkg liszt
• fél csomag sütőpor
• csipet só

A krémhez:

• 2 csomag csokoládés pudingpor
• 20 dkg jó minőségű csokoládé (én ét csokit használtam) 
• 5 dl tej
• 12 dkg porcukor
• 25 dkg margarin
• 2 csomag vaníliás cukor

A piskótához a tojásokat kettéválasztom, és a fehérjéket egy csipet sóval berakom a hűtőbe. A sárgákat a forró vízzel és a porcukorral legalább 5 percig habosra kavarom. A lisztbe kavarom a sütőport, és a sárgához szitálom, jól összekeverem. Egy 26-cm-es tortaformát sütőpapírral kibélelek, a sütőmet begyújtom 175 fokra. A fehérjéket kemény habbá - szinte túróssá - keverem, és fakanállal óvatosan a lisztes masszámba forgatom. Beleöntöm a formába, elegyengetem, és berakom 10 percre sülni, ezután a 160 fokra csökkentem a hőmérsékletet, és 30 percig sütöm még a tésztát.

Közben a tejjel, a porcukorral, a vaníliás cukorral és pudinggal kemény pudingot főzök. Gőz fölött megolvasztom a csokikat, és a még forró pudingba keverem. Mikor már hűlt egy picit a margarin felét már ekkor belekeverem robotgéppel, így nem lesz csomós a puding. Ezután lehűtöm a krémet és a maradék margarinnal habosra kavarom.

Ha a torta is kihűlt, akkor keresztben 3 felé vágom, betöltöm a krémmel, és lehet is díszíteni.

Néhány kép a kész tortáról:

Az első fondant borítású tortám

Bemutatkozás

A bemutatkozással kezdem....

A történet régen kezdődik...

Az anyukámtól tudom, hogy már egészen kicsi koromban ott sertepertéltem a konyhában, és "segítettem" a piskótát kavarni. Habverővel, fakanállal, mert akkor még nem volt elektromos robotgépünk. (Hogy csak nekünk nem volt, vagy másnak sem, ezt nem tudom, de szerintem nem is lényeges.) 

A sütési és főzési tudományom 18 éves koromra az alap dolgok megismerésével ki is merült. Ennek fejlesztése céljából később már a saját jövedelmemből elkezdtem szakácskönyveket vásárolni. Egy idő után én már nem vettem magamnak, de a cseperedő gyerekeim, - látván "szenvedélyem" termékeit előszeretettel ajándékoztak meg újabb és újabb szakácskönyvekkel. Most ott tartok, hogy : Köszönöm szépen, de szakácskönyvet már nem kérek karácsonyra, és persze szülinapra sem. Jaaa, és receptújságot sem, mert amíg élek van annyi ezekből, hogy minden nap főzhetnék mindig mást, sohasem ismételve meg egy-egy ételt, vagy süteményt.

Ebből is látszik, hogy nem vagyok már egy "mai csirke". 

25 éve az államigazgatásban dolgozom köztisztviselői jogviszonyban,  vagyis most januártól kormányzati szolgálati jogviszonyban, és imádom a munkám! Szociális területen dolgozom, és nem az élet "naposabb oldalával" szembesülök (szembesültem) nap mint nap.
Most mégis úgy érzem, hogy népes családdal a hátam mögött, -jelenleg egy kézzel gépelve, mert a bal kezemben egy négy hónapos kis legényt tartok- mégis úgy érzem, hogy talán most van itt az ideje váltani. 

Talán egyenlőre nem úgy, hogy mindent felrúgok, de kihasználva az itthon töltött időt valami egészen másban is kipróbálni magamat, mint amit eddig csináltam.

Persze eddig is tettem a dolgom itthon is, hisz 3 saját + 2 készen kapott gyerkőc mellett a legkihasználtabb hely a házunkban részemről a konyha.

Naponta főzök, és hetente többször sütök. Sütit is, de azt inkább csak hétvégén. 

Adva van tehát néhány születésnap, és névnap csak a családon belül, és hogy ne mindig a klasszikus kívül belül csokikrémes torta legyen megpróbálkozom valami mással. 

A díszítéssel. 

Mivel ilyen könyvem nincs, így napokig böngésztem az interneten, hogy hogyan készülnek a mesésebbnél mesésebb torták. Na jó tudom, hogy olyan profi talán sohasem leszek, de megpróbálni azért meg lehet...hátha megközelíthetem egyszer én is azt a szintet, amit az általam végig csodált oldalak tulajdonosai tudnak.

Nem vagyok cukrász ....

Nekem sok alapanyag neve nem árulja el, hogy "eszik-e vagy isszák", vagyis kívül van-e a tortán vagy belül, és itt nem a csokikrémre gondolok, ami jó mindkét helyre...

Tehát nagyon az elején kell kezdenem, de mint tudjuk nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség.

Ennek apropóján kezdtem el keresni házilag készíthető fondant bevonatot. Találtam! Ami a legjobban tetszett azt Kiskukta oldalán találtam itt:

Megpróbáltam elkészíteni, és sikerült. Sokkal egyszerűbb volt mint gondoltam. Színeztem is, már amennyire a helyi kisboltban fellelhető 3 alapszínű folyékony ételfesték összekeveréséből előállított színárnyalatok engedték.

Így lett sárga,  nagyon halvány zöld, rózsaszín és lila fondantom az alapszínű fehér, -ami inkább talán krémfehér- mellé.

Így már nekiállhattam fondant rózsát, és kálát gyártani. Ami nem is olyan egyszerű, minden egyéb hiper-szuper eszköz nélkül. Eszembe jutott, hogy talán meg van még valahol a nagyobb gyermekeim (akik már lassan felnőttek) 2 darabos gyurmakés készlete. Mivel nagyon ritkán dobok ki számomra még használható (jó lehet még valamire felkiáltással) vagy inkább sajnált,  de mások által felesleges lomnak titulált dolgokat, kis keresgélés után de megtaláltam. Elmostam, és odakészítettem azt is az asztalra, hátha most tényleg jó lesz valamire.
Nincsenek profi kiszúróim, csak a karácsonyi mézeskalács kiszúrók. De egy szülinapi tortára mégsem tehetek fenyőfát és gyömbérfiút!!! Még a csillag elmegy, de abból sem a hulló. 

Tehát ami maradt, azzal kellett megoldanom. Egy szív forma, és egy kisebb és egy nagyobb pogácsaszaggató, na meg a két kezem.   Idővel sem nagyon bővelkedtem, hisz a kisfiam még erősen osztja az én időmet is, ha éhes, és még elég sűrűn az. A másik, hogy csak akkor tudom mindezt megtenni, ha valaki közben vigyáz a kicsire. Így kb: 1-1/2 1 órám maradt szombat este. Ebben a kevés időben kellett megpróbálkoznom "alkotni". Ha nem sikerül, akkor a torta sima fondant borítást kap,  (persze csak ha sikerül kinyújtanom, és rárakni a sütire, mert még ezt sem tudom, hogy működni fog-e egyáltalán) és maximum lesz rajta gyertya

A virágokat sikerült ennyi idő alatt elkészítenem. Vagyis nem igazán jó az előző mondat! Ennyi idő alatt sikerült néhány virágot készítenem. A levelek már nem fértek bele, azok másnapra maradtak. 

Folyt köv...